Bükki Művészeti Napok Barokk Fesztivál 2016


Ebben az évben harmadszor rendeztük meg ezt a fesztivált 2016. június 30. – július 3. között, aminek programja kiválóan illeszkedik Egerhez, a szép barokk városhoz és a környék nevezetes helyszíneihez.
A hagyományokhoz híven egy mottó köré szerveződtek a rendezvények: „Közép-Európa zenéje a 18. században” volt idén a jelszavunk. Természetesen Joseph Haydn, a kor Magyarországon élt és alkotott legnagyobb mestere művei többször is felcsendültek a négynapos sorozatban, így a fesztivált egyik legnépszerűbb műve, a Nelson-mise nyitotta meg Bélapátfalván, az egyedülállóan szép és kiváló akusztikájú apátsági műemlék templomban. A legfontosabb magyar zenei emlék, Esterházy Pál nádor és zeneszerző Harmonia caelestis c. gyűjteményéből az egyházi év különböző alkalmaira írt öt kantáta és az ifjabb Haydn-fivér, Michael verbunkos elemeket is tartalmazó d-moll szimfóniája hangzott még fel a nyitó hangversenyen, június 30-án este.
Másnap, július 1-én, pénteken este érdekes helyszín, a Kopcsik Marcipánia udvara adott otthont a Budapesti Kamaraopera előadásának, amikor Joseph Haydn talán legnépszerűbb operája, a Goldoni szövegére írt „A patikus” című vígopera került színre.
Szombaton este a Széchenyi utcában felállított szabadtéri színpadon először a Sonatores Pannoniae rézfúvós együttes ünnepi zenéje szórakoztatta az egybegyűlteket, majd a Magyarországon több helyszínen (Érsekújvár, Nagyszombat, Pozsony, Pest állomáshelyeken) élt és munkálkodott ferences rendi zeneszerző és orgonista, Roskovsky Pantaleon „Vesperae Bachanales” (Kolostori mulatság) című zenei tréfáját adták elő énekes és hangszeres művészek, természetesen szerzetesi ruhában.
Ugyanezen az estén Dédestapolcsányban a Dédesi református templomban barokk egyházi énekes zenéket szólaltattak meg a közreműködők.
A zárónapon, július 3-án, vasárnap délelőtt 11 órakor került sor a Tercina Régizene Együttes „Várak királya” c. műsorára, a vetített képekkel illusztrált előadáson a prózai részeket az egri születésű színművész, Fesztbaum Béla adta elő.A sorozat záróhangversenye délután fél 6-kor kezdődött a Minorita templomban. A Cantus Agriensis Énekegyüttes előadásában Monteverdi művei mellett Mielczewski lengyel zeneszerző barokk miséjében gyönyörködött a szépszámú hallgatóság.
A sorozat a szűkös anyagi lehetőségek ellenére színes programot nyújtott a közönségnek, és ezek a rendezvények ebben az évben is szépszámú érdeklődőt vonzottak. Reméljük, a következő években is folytatni tudjuk ezt a térség kulturális életének gazdagítása és a magyar zenetörténet megismertetése szempontjából egyaránt fontos fesztivált.

 

Budapest, 2016. július 4.
Németh Pál
Liszt-díjas karmester, fuvolaművész

 

J. Gay: Koldusopera c. művének magyarországi bemutatója

J. Gay: Koldusopera c. művének magyarországi bemutatója
a Bükki Művészeti Napok 2015 Barokk Fesztivál keretében
Eger, Szabadtéri színpad, 2015. július 3. péntek este fél 8 órakor

John Gay (1688-1732) angol író, költő, zeneszerző leghíresebb műve a Koldusopera (The Beggar’s Opera). A mű nagymértékben a kor operakomponálási szokásainak, operajátszási gyakorlatának tart görbe tükröt. Recitativók helyett prózában megy előre a cselekmény, terjedelmes bravúr-áriák helyett a kortársak, a nézők által is jól ismert, népszerű dalok, dallamok szólalnak meg (az eredeti műben nem kevesebb, mit 68 ilyen Song és másfajta zenei
részlet található). A szereplők sem a barokk operák félistenei, hősei közül kerülnek ki, hanem az utca népe, fél- és alvilági alakok szerepelnek a műben. Nem véletlen ezek után, hogy a bemutató (1728) hatalmas sikert aratott, egymás után 63 alkalommal játszották, rövidesen bemutatták más városokban is (pl. ötvenszer adták Bath-ban és Bristol-ban, eljutott Skóciába, Írországba, Mallorcára is). A dalok díszítették a legkiválóbb hölgyek legyezőit és a divatos szalonok válaszfalaira is felkerültek. A női főszereplő, a korábban ismeretlen Miss Fenton a közönség kedvence lett, portréit vésetek formájában értékesítették, megírták az életrajzát, és szórólapok készültek mondásairól és tréfáiról. (Händel akkori operavállalkozása többek között ennek a páratlan sikerszériának köszönhetően csődbe jutott.)

A Koldusopera zenéje szinte teljes egészében régi angol dallamokból született. Bár az olasz opera kifigurázására íródott, de inkább a kor, és minden korszak bűneinek és dőreségeinek
kemény szatírájának tekinthetjük. A darab megírására a hagyomány szerint Swift egy megjegyzése inspirálta a szerzőt, miszerint .milycn érdekes és különleges lenne egy pasztorált írni, amely a Newgate börtönében játszódik”. Gay némi gondolkodás után aztán inkább a vígjátéki forma mellett döntött. A zene összeállításában a régi angol és ír dalok, francia eredetű táncok mellett találunk részleteket, idézeteket más szerzőktől (Geminiani, Purcell, Blow, sőt még Händel műveiből is). A zene összeállításában, harmonizálásában a népszerű kortárs-zeneszerző John Christopher Pepusch volt jóbarátja, Gay segítségére, aki többször is kiadta közös művüket (a népszerűséget mutatja, hogy rövid időn belül négy kiadást ért meg a mű).
Némiképp meglepő, hogy ez a zenetörténeti kuriózum eddig még nem jutott el Magyarországra. Sokkal inkább Brecht-Weill hallatlanul népszerű feldolgozásában ismerjük a Koldusoperát. Úgy gondoltuk, legfőbb ideje volt, hogy itthon is megismerje a közönség az eredeti művet. Az újjászervezett Budapesti Kamaraopera produkcióját eredetileg a Budaörsi
Latinovits Színházzal együttműködve szerettük volna megvalósítani, de időközben a színház
rossz pénzügyi helyzete miatt kihátrált az előadás létrehozásából. Szerencsére sikerült másik
partnert találnunk, a Bükki Művészeti Napok 2015 Barokk Fesztivál keretében jött létre a bemutató előadás. A helyszín Egerben, a sétálóutcában (Széchenyi utca) felállított szabadtéri
színpad volt, kiválóan megfelelve a régebbi korok utcaszínházi gyakorlatának, a commedia dell’arte legjobb hagyományainak. A rendezvény szépszámú közönséget vonzott. A Barokk
Fesztivál gyakorlatának megfelelően a belépés ingyenes volt.

Az operaelőadás szereposztása:
Színész és Főnök, az alvilág fejedelme – Andrássy Frigyes
Főnökné Asszony, a felesége – Sánta Jolán
Polly, a lányuk – Ducza Nóra
Költő és Lakat, rendőrkapitány – Hercz Péter
Lucy, a lánya – Jónás Krisztina
Penge Kapitány, haramiavezér – Kóbor Tamás
Bukó Jenny – Geszty Glória
Enyves – Nagy Tibor Sándor
Pénzes Mat – László Norbert
Sivár Valter – Geleta Viktor
Magyar szöveg: Artner Balázs
Dramaturg: Andrássy Frigyes, Németh Pál, Tóth János
Dalszövegek, hangszerelés: Németh Pál
Az előadáson közreműködött a Savaria Barokk Zenekar korhű hangszereken
Karmester: Németh Pál
Rendező: Tóth János